Pinceszínház: KEGYELEMKENYÉR

 KEGYELEMKENYÉR
színpadi játék Turgenyev drámája nyomán

Távol a fővárostól haldoklik egy régi filmstúdió. Az öreg operatőr, aki egykor igazi filmeket csinált, ma már „szellemként” él a birtokon. Az élet azonban megváltozik, amikor külföldi csapat érkezik, hogy filmet forgasson egy szupersztár színésznőről, aki gyermekkorát itt, a régi stúdióban töltötte. A forgatási tervet azonban az élet felülírja…

Szereplők:
Ambrus Asma, Anger Zsolt, Csémy Balázs, Dengyel Iván, Dobó Kata, Felhőfi-Kiss László, Frenkó Zsolt, Inoka Péter, Pásztor Ádám, Poppre Ádám

Jelmez: Makány Márta
Díszlet: Szili Péter

Videotechnika: Wella Péter
Rendező: Dömötör Tamás

Vígszínház: Asszony a fronton

Polcz Alaine visszaemlékezése nyomán

„A háború nem könnyű. A házasság sem.”

Rendező: SZÉKELY KRISZTA e.h.

Egy fiatal nő alig lép ki az életbe, azonnal elsöpri a háború. Az ország huszadik századi történelmének legsötétebb időszaka kitörölhetetlen nyomokat hagy benne. Polcz Alaine önéletrajzi írása egy olyan nő története, aki mindent túlélt: boldogtalan házasságát, a megszálló szovjet csapatok brutalitását, az ismerős világ széthullását. Az előadás erről a rendkívüli személyiségről, a háborúról és a túlélésről szól – a személyes történelem felidézésén keresztül adva esélyt közös múltunk feldolgozására.

Bemutató: 2014. december 5.

Az előadásban használt fotók a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd irodalomtörténeti gyűjteményéből származnak.

Örkény Színház: Tóték

Örkény István

TÓTÉK

tragikomédia két részben

A szerző regényéből

a szövegkönyvet készítette és a dalokat válogatta: Gáspár Ildikó

Játsszák:

Csuja Imre

Pogány Judit

Takács Nóra Diána

Epres Attila

Ficza István

rendező: Mácsai Pál

Díszlet: Bagossy Levente Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Jelmez: Benedek Mari  Súgó: Kanizsay Zita

Zenei vezető: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás Ügyelő: Sós Eszter

Rendezőasszisztens: Érdi Ariadne

Bemutató: 2012. március 9.

Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Háza tiszta, kertje napfényben fürdik. Ha a fia nem szolgálna az orosz fronton, Tót Lajos csak a rádióból tudná, hogy háború van. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát. Mindent, ami emberileg lehetséges. De hogy mi az, ami emberileg lehetséges, ínséges időkben legalábbis nézőpont kérdése. „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”

This slideshow requires JavaScript.

Magyar Színház: Füst Milán: Catullus

Füst Milán 1928-ban írt, a Kr. e. 50-es évek Rómájában játszódó drámájának középpontjában a szenvedély, a szerelem, a gyötrelmes játszmák, a lélek kifürkészhetetlensége áll. A történetben Metellus, Clodia és Catullus szövevényes kapcsolatainak, ármánykodásainak lehetünk tanúi. Irdatlan szenvedélyek törnek fel, és a darab első pillanatától érezhető, hogy ebbe valakinek bele kell pusztulnia…  A méltán híres darabot a Magyar Színházban Hargitai Iván állítja színpadra.

Szereplők

Metellus	FILLÁR ISTVÁN
Clodia	HOLECSKÓ ORSOLYA
Catullus	HORVÁTH ILLÉS
Calvus	GULA PÉTER
Flavia	HÁMORI ILDIKÓ
Tertullia	LOSONCZI KATA
Egnatius	RANCSÓ DEZSŐ
Clodius	TÓTH SÁNDOR

Díszlet/Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA

Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

Rendező: HARGITAI IVÁN m.v.

This slideshow requires JavaScript.

Marosi Viktor: MACROPOLIS Fotókiállítás

Marosi Viktor: MACROPOLIS

Fotókiállítás

2012. december 12. – 2013. január 13.

Buddha-Bar Hotel (Klotild Palota, V., Váci u. 34.)

2012. december 12-én este nyílt meg Marosi Viktor önálló fotókiállítása Macropolis címmel, a Klotild Palotában otthonra lelt Buddha-Bar Hotelben.

A kiállítás tizenhárom portrét tartalmaz négy nagyvárosból: Los Angeles-től, New York-on át, Párizsból és Budapestről. A portréalanyok között láthatunk itthon is ismert és még ismeretlen művészeket, a civil szférában sikerre lelt, céltudatos fiatalokat. A kevés, de hangsúlyos kapcsolódási pont közöttük az alkotásra való folytonos törekvés, tehetségük felfedésének vágya és a céltudatosság mentén kialakított szűk ösvény, melyen haladnak.

Surányi Mihály (Nessim Galéria) a kiállításról:

„Azzal a távolsággal játszik, ami egyrészt kifejezi társai viszonyát a világhoz, másrészt pedig ő éppen a határán áll annak a személyes térnek, amit ők vonnak maguk köré. Hogy ennek a térnek mekkora a sugara, pillanatnyi diszpozíció kérdése is, de Viktor ezt a távolságot használja arra, hogy valami általánosabbat mondhasson arról a közösségről, melynek a tagjai.”

A kulturálisan sokszínű Buddha-Bar Hotelben Marosi Viktoré az első fotókiállítás.

Kiállítás látogatható:

2012. december 12. – 2013. január 31., hétköznaponként 10:00-15:00 között

(A Hotel recepciójánál kell jelentkezni a kiállítás megtekintésével kapcsolatban.)

Pesti Színház: David Ives: Vénusz nercben

A Vénusz nercben szenvedélyes, mai történet két fiatal találkozásáról, férfi és nő állandó harcáról, szerelemről, túlfűtött vágyakról és erotikus álmokról.
Thomas, a pályakezdő rendező-drámaíró meghallgatást tart új darabjának főszerepére, mely az osztrák Leopold von Sacher-Masoch klasszikus erotikus regényének színpadi változata, a Vénusz nercben. A válogatásra jócskán megkésve érkezik Vanda, a látszólag teljesen szétszórt színésznő, és a két fiatal élete ebben a színházi alaphelyzetben menthetetlenül összefonódik. Kiderül, hogy Vanda igazi, sugárzó tehetség, ráadásul sokkal többet tud a színházról és a férfilélekről, mint első pillanatban sejtenénk.
A kortárs amerikai szerző egyik legújabb darabja felkavaró írás színházról, irodalomról és művészetről, és szemérmetlen vallomás férfi és nő állandó, lüktető harcáról, erotikus álmokról és túlfűtött vágyakról.
Vanda és Thomas évődő, finoman érzéki, és olykor heves, szenvedélyes férfi-nő párbajában a Vígszínház két fiatal tehetsége, Bata Éva és Telekes Péter látható.

This slideshow requires JavaScript.

Katona József Színház: Farsang

A Farsang egy szerelmi ötszög története: egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes; a nők férjei féltékenyek. Közben megkezdődik a farsang, ahol mindnyájan jelmezt öltenek és jelmezt cserélnek, így mindenki mást kerget, mint akit kergetni szeretne.

A XIX. század végi román irodalom kiemelkedő alakja, Ion Luca Caragiale (1852-1912) maga is olyan, mint vígjátékainak esendő  figurái; hajszolt és örökös anyagi gondokkal teli életéből számtalan anekdota maradt fenn. A legváltozatosabb mesterségeket űzte, hogy az írás mellett a megélhetését biztosítsa, volt könyvtáros, iktató, tanár, tanfelügyelő, újságíró, súgó, színigazgató és kocsmáros.

1902-ben plágium vádjával perbe fogták, tisztázta ugyan magát, de két év múlva kiábrándultan elhagyta Romániát, Berlinbe költözött, és ott is maradt a haláláig. Drámaíróként a Zűrzavaros éjszaka című darabjával tűnt fel 1879-ben, ezt nemsokára Az elveszett levél című politikai komédia, a korrupt képviselőválasztások szatírája követte. Műveiben a nagyvárossá fejlődő Bukarest remekül jellemzett alakjai hűtlenkednek, hazudoznak és keverednek korrupciós ügyekbe. A Farsangot 1885-ben írta.

Ion Luca Caragiale: Farsang
Rendező: Gothár Péter

This slideshow requires JavaScript.

Katona József Színház-Kamra: Eleje – Notóriusok 30.1

Művészi erők, szándék, akarat és lehetőség egybeesése tette lehetővé a Katona József Színház 30 évvel ezelőtti megalakulását. Az Eleje (Nyelvemlékek a KATONA megalakulásának korából) című dokumentumszínházi előadás arra törekszik, hogy minél játékosabb és élvezetesebb formában idézze fel az alapítás körülményeit, azt a végtelenül provinciális, langy közeget, melyből a Katona minőségénél fogva kiemelkedett. A politikai és művészeti élet akkori szereplőit a társulat jelenlegi tagjai személyesítik meg.

A produkció szövegét Varga Viktor állította össze, különböző szerepekben Bán Bálint, Borbély Alexandra, Dénes Viktor, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Kiss Eszter, Kovács Lehel, Ónodi Eszter, Pálos Hanna és Tóth Anita látható a Kamra színpadán, rendezője Máté Gábor.

Vígszínház: Bertolt Brecht Jóembert keresünk

Három Isten érkezik egy nagy szegénységben élő városkába, azért, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. A próba egyszerű: találniuk kell valakit, aki szállást ad nekik. Az isteneknek azonban csalódniuk kell, mert hosszú útjuk során senki sem akad, aki befogadná a három idegent. Csak egy pénztelen utcalány látja őket szívesen: Sen Te, akit a jótéteményért megajándékoznak, mert abban bíznak, Sen Te példája bebizonyítja majd, hogy jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön. Az ajándék segít Sen Tének talpra állni, de közben az istenek kísérletének alanyává is teszi: kérdés, hogy képes lesz-e jó maradni egy olyan világban, ahol hatalmas a szegénység, és mindenki csak a saját, önző érdekeit tartja szem előtt, vagy tigrissé kell válnia, hogy megvédje magát.