Belvárosi Színház: Száll a kakukk fészkére

Ken Kesey Száll a kakukk fészkére c. regénye alapján
Száll a kakukk fészkére
Fordította: Zöldi Gergely
McMurphy, a zabolázhatatlan elítélt elmezavart szimulálva a börtönből átköltözik az elmegyógyintézetbe, hogy rabságát egy fokkal kíméletesebb körülmények között tölthesse le. Nem számít rá, hogy Ratched főnővér személyében rafináltabb zsarnokkal kerül össze, mint eddigi életében bárhol, bármikor. Nem marad más számára, mint a humor, hogy felvegye a harcot az elfogadhatatlanul, de olajozottan működő embergyár ellen. Meg kell találnia az emberi kapcsolatot a módszeresen elembertelenített ápoltakkal. Talán akkor sikerülhet…

Ken Kesey regényéből a hetvenes években készült színpadi és filmes adaptáció is. A film Jack Nicholson felejthetetlen alakításával lett alapmű. A színdarabot hosszú évek után láthatja újra a közönség Budapesten.

Szereplők:
Szabó Kimmel Tamás
Kocsis Pál
Péterfy Bori
Makranczi Zalán
Nagy Dániel Viktor
Csémy Balázs
Formán Bálint
Keresztény Tamás
Róbert Gábor
Mátyássy Bence
Jéger Zsombor / Dékány Barnabás
Grisnik Petra/Pálya Pompónia
Boros Anna
Ficzere Béla
Takács ZalánÍrta: Dale Wassermann

Jelmez: Cselényi Nóra
Díszlet: Znamenák István / Szalai József
Plakát: Csáfordi László
Rendező: Znamenák István
Producer: Orlai Tibor

Pinceszínház: KEGYELEMKENYÉR

 KEGYELEMKENYÉR
színpadi játék Turgenyev drámája nyomán

Távol a fővárostól haldoklik egy régi filmstúdió. Az öreg operatőr, aki egykor igazi filmeket csinált, ma már „szellemként” él a birtokon. Az élet azonban megváltozik, amikor külföldi csapat érkezik, hogy filmet forgasson egy szupersztár színésznőről, aki gyermekkorát itt, a régi stúdióban töltötte. A forgatási tervet azonban az élet felülírja…

Szereplők:
Ambrus Asma, Anger Zsolt, Csémy Balázs, Dengyel Iván, Dobó Kata, Felhőfi-Kiss László, Frenkó Zsolt, Inoka Péter, Pásztor Ádám, Poppre Ádám

Jelmez: Makány Márta
Díszlet: Szili Péter

Videotechnika: Wella Péter
Rendező: Dömötör Tamás

Magyar Színház: Macbeth

WILLIAM SHAKESPEARE

 MACBETH

Fordította: Kállay Géza

Szereplők:

MACBETH Glamis thánja, később Cawdor thánja,
később Skócia királya
PAVLETITS BÉLA
LADY MACBETH Macbeth felesége BALSAI MÓNI
BOSZORKÁNY ÁGOSTON KATALIN m.v.
LADY DUNCAN Skót királynő SZALAY KRISZTA
MALCOLM Duncan idősebbik fia,
később Cumberland Hercege, később Skócia királya
HORVÁTH ILLÉS
BANQUO skót thán Macbeth parancsnoktársa
a skót hadseregben
JEGERCSIK CSABA
MACDUFF Fife thánja GULA PÉTER
LADY MACDUFF Macduff felesége HOLECSKÓ ORSOLYA
ROSS skót thán SZATMÁRI ATTILA
LENNOX skót thán SZŰCS SÁNDOR
ELSŐ GYILKOS Macbeth szolgálatában SIPOS IMRE
MÁSODIK GYILKOS Macbeth szolgálatában KOVÁCS OLIVÉR a.n.
FLEANCE Banquo fia KÁROLYI KRISZTIÁN a.n.
CAWDOR áruló thán KISARI ZALÁN a.n.
HARCI TUDÓSÍTÓ CSERNA LILI a.n.

és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet: HORGAS PÉTER
Jelmez: BUJDOSÓ NÓRA
Vetítés, zene, koreográfia: HORGAS ÁDÁM
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

Rendező: HORGAS ÁDÁM
A világhírű drámaíró egyik legsötétebb tragédiája. Királygyilkosság, gonosz erők, szellemek, boszorkányok, sár és vér. A hatalom mechanizmusát és az emberi természet legsötétebb bugyrait Horgas Ádám rendező-zenész-koreográfus veszi górcső alá – ezúttal a Nagyszínpadon folytatva az előző évadban bemutatott Vérnászban megkezdett látványszínházi munkát.

Vígszínház: Asszony a fronton

Polcz Alaine visszaemlékezése nyomán

„A háború nem könnyű. A házasság sem.”

Rendező: SZÉKELY KRISZTA e.h.

Egy fiatal nő alig lép ki az életbe, azonnal elsöpri a háború. Az ország huszadik századi történelmének legsötétebb időszaka kitörölhetetlen nyomokat hagy benne. Polcz Alaine önéletrajzi írása egy olyan nő története, aki mindent túlélt: boldogtalan házasságát, a megszálló szovjet csapatok brutalitását, az ismerős világ széthullását. Az előadás erről a rendkívüli személyiségről, a háborúról és a túlélésről szól – a személyes történelem felidézésén keresztül adva esélyt közös múltunk feldolgozására.

Bemutató: 2014. december 5.

Az előadásban használt fotók a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd irodalomtörténeti gyűjteményéből származnak.

Vígszínház: Julius Caesar

William Shakespeare

Julius Caesar

dráma két részben

Fordította: Forgách András és Fekete Ádám e.h.
Fordítói konzultáns: Vörös Róbert

Rendező: ALFÖLDI RÓBERT

A Pompeiust legyőző Caesar épp hatalma csúcsán van, a római nép isteníti, ám félő, hogy Caesar egyeduralomra tör. A szenátorok ezért összeesküvést szőnek a meggyilkolására, s ennek vezéralakjai Cassius és Brutus lesznek. A vészjósló jelek ellenére Caesar megjelenik a Szenátusban 44. március idusán, ám az összeesküvők ledöfik – és ezzel polgárháborús helyzetbe sodorják a birodalmat. Fel is áll a két tábor: a Caesar-pártiakat Antonius és Octavius, a köztársaság híveit pedig Cassius és Brutus vezetik. A személyes indulatok, politikai érdekek és hatalmi játszmák felkorbácsolódnak – s így, a világtörténelem egyik legkritikusabb időszakában érkezünk el a philippi síkra, a két párt végső csatájának színhelyére…
IMGP8891-1 caesar001 caesar002 caesar003 caesar004 caesar005 caesar006 caesar007 caesar008 caesar009 caesar010 caesar011 caesar012 caesar013 caesar014 caesar015 caesar016 caesar017 caesar018 caesar019 caesar020

Katona József Színház-Kamra: Peter Weiss: M/S

“…ha a huszadik századi történelem mindössze egyszeri és megismételhetetlen félresiklás lenne, amint erről jámbor vagy sanda próféták meg akarnak győzni, akkor már rég el kellett volna következnie a nagy katarzisnak; akkor az ember, az autonóm és emancipált személyiség már réges-régen bejelentette volna az igényét arra, hogy életét, sorsát és személyiségét a történelemtől visszavegye.”
Kertész Imre

A német Peter Weiss először 1964-benjátszott darabjának teljes címe Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása a charentoni elmegyógyintézet lakóinak előadásában, de Sade úr rendezésében, melyet legtöbbször Marat/Sade formában rövidítenek.

A számos brechti stílusjegyet viselő, “színház a színházban” felépítésű darab meghökkentő és egyedi módon ábrázolja az osztályok szűnni nem akaró harcát és az emberi szenvedést. A német színház egyik legsikeresebb szerzője művében felteszi a kérdést: az igazi forradalom vajon a társadalom vagy sokkal inkább önmagunk megváltoztatásában rejlik?

Katona József Színház: A két Korea újraegyesítése

A Két Korea újraegyesítése nem a politikáról szól. Nem Koreáról és nem is Magyarországról. Mindenhol és mindenkire érvényes, egyszerre tragikus és komikus szituációkat mutat, egy francia újság “az emberi kapcsolatok fanyar kaleidoszkópjának” nevezte. “A Két Korea újraegyesítése egymástól független pillanatfelvételek sorozata. Ezek a ironikus-humoros történet-töredékek leginkább olyanok, mint az egy témára írt novellák” – írja a darabról a szerző.

Joël Pommerat a mai francia színház egyik legizgalmasabb alkotója, író, rendező, színházigazgató. Csak saját darabjait rendezi, munkamódszere alapja a színészekkel közös folyamatos kísérletezés és improvizáció. Negyvenedik születésnapján különös akcióba kezdett: megígérte társulata színészeinek, hogy negyven éven át minden évben új darabot ír nekik, amelyet aztán közösen színpadra állítanak. A kísérlet 2004 óta tart.

Govardhana-pūja, Édességfesztivál Krisna-völgyben

“Ezt a fesztivált, amelyet “annakúta” ceremóniának is neveznek, Kárttika (október-november) hónapban ünneplik a Dipávalí utáni napon. Krisna esernyőként emelte fel a Góvardhana-hegyet, hogy megvédje Vrindávana lakóit Indra pusztító eső formájában megnyilvánuló haragjától. Nanda Mahárádzsa és Vrindávana lakói Krisna tanácsára az áldozatra szánt felajánlásokat nem Indrának, hanem a Góvardhana-hegynek ajánlották fel, amit aztán végül Krisna fogyasztott el. Indra haragjában el akarta pusztítani Vradzsa minden lakóját, de Krisna csodálatos elrendezése meghiúsította tervét. Góvardhana-púdzsa napján India legtöbb templomában hatalmas mennyiségű pompás ételt készítenek erre az alkalomra, amit aztán kiosztanak az embereknek. Tiszteletüket kimutatva a zarándokok körbejárják a Góvardhana-hegyet, és hódolatukat ajánlják neki.
Fotók: Garamvári Gábor

This slideshow requires JavaScript.

Örkény Színház: Tóték

Örkény István

TÓTÉK

tragikomédia két részben

A szerző regényéből

a szövegkönyvet készítette és a dalokat válogatta: Gáspár Ildikó

Játsszák:

Csuja Imre

Pogány Judit

Takács Nóra Diána

Epres Attila

Ficza István

rendező: Mácsai Pál

Díszlet: Bagossy Levente Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Jelmez: Benedek Mari  Súgó: Kanizsay Zita

Zenei vezető: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás Ügyelő: Sós Eszter

Rendezőasszisztens: Érdi Ariadne

Bemutató: 2012. március 9.

Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Háza tiszta, kertje napfényben fürdik. Ha a fia nem szolgálna az orosz fronton, Tót Lajos csak a rádióból tudná, hogy háború van. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát. Mindent, ami emberileg lehetséges. De hogy mi az, ami emberileg lehetséges, ínséges időkben legalábbis nézőpont kérdése. „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”

This slideshow requires JavaScript.